Napirend

NINCS ILYEN 😀

Vagyis még Nálunk nincs. Amikor anyatejes volt, azért. Amikor tápszerrel egészítettem ki, akkor azért. Amikor elkezdtem a hozzátáplálást, azért. Amikor kiváltottam egy étkezést, azért. Amikor jött az ősz, azért.

Mint minden Anyuka Én is sok mindent terveztem, míg pocakba lakott a kisasszony. Ami természetesen amikor kibújt Lotti megdőlt és el kellett engednem ezeket a gondolatokat, idegeskedni pedig ugye nem szabad semmin. Gondoltam milyen jó lesz amikor ketten itthon leszünk, egymásra hangolódva akkor és úgy kelünk, ahogy egyszer csak kialakul. Na itt szögezném le, NEM így van. Egy ilyen pici babánál nem Anyuka, nem Nagymama, nem az internet a főnök, hanem az óriási szeretetbombával érkező picurka.

A hozzátáplálással együtt megérkezett a matek. Mikor, mennyit, mivel, mikortól,hogyan egyen. Az első falatok mindig tízóraira estek, de ott még kellett a tápszer/anyatej is. Amikor már nagyobb mennyiségeket evett Lotti (hamar rákapott az ízére) mert több lehetőségem volt variálni és nem mindig csak az édesburgonyát tudtam Neki kínálni, akkor a táplálóbb pürék után nem igényelt semmi mást. Oké, egy étkezés kiváltva. Ezután megkínáltam délután is pár falattal. Nem okozott gondot az éjszakai alvásnál sem, ezért hamar ki lett váltva az uzsonna is. Igen ám, de akkor még egy ebédet be kell iktatni. Nem túl sok hozzávalóból tudunk ilyenkor még válogatni, de mégis a változatosság kéne, hogy a fő szempont legyen, de ez nem így sül el. Az alap gyümölcsök körül forgott az összes tízórai. Alma, banán, őszibarack. Ezért is kutattam az összes gabonafélét és találtam ki színesebb verziókat. Sikerült. Ebédre is tudtam kreálni finomat, így az egész napos étkezés úgy nézett ki, hogy tápszer és kanalas hami volt felváltva. Na gondoltam, itt a napirend. Beállt. Hát nem. A délelőtti tápszert elhagytuk, 7:00-kor kelt Lotti, evett tápit, majd visszaaludt, felkelt, evett gyümölcsöt és újból aludt, ebéd időre kelt fel. Tápszer kimaradt. Borult minden. Délutáni tápszert hol kérte, hol nem. Majd beállt úgy, hogy csak reggel-este van tápszer, napközben csak kanalas finomságok. Amikor kezdtem megszokni, ezt is felborította a kis maszatom. 🙂 Téli üzemmódra kapcsolt és hamarabb volt este éhes és álmos, reggel később kelt, ezért kimaradt a tízórai gyümölcs, csúszott minden, de a napi mennyiséget délután bepótolta. Most pár napja ismét eszik gyümölcsöt délelőtt, de nem alszik nagyot (mozgásfejlődés is közrejátszik), de várom, hogy mi lesz az új meglepetése.

Szóval összegezve; megtanultam, hogy amíg ilyen pici, hiába teszek meg érte MINDENT, hogy Neki jó legyen, hiába van az előírás, hogy ilyen idősen mennyit és hányszor kéne ennie, Ő tudja, hogy a kis szervezetének mi a jó. Itt is az anyai ösztönre kell hallgatni, mert minden baba más. Megnézni, kivárni türelmesen, hogy mik az igényei a mini főnöknek.  Persze azért résen vagyok, hogy a későbbiekben Én legyek a következetes szülő a minden napokban, de gyerekkel elindulni is nehezebb már mint eddig, pont a napirend lenne olyan könnyű? Dehogy! Csak nem szabad idegeskedni azon, hogy mennyit kéne már ennie vagy pont, hogy mennyit nem lenne szabad!

Csak lazán…

Csak info és nem ajánlás. Nekem bevált, nem kell neked is ezt követned pontosan. Csak egy iránytű